2012. december 28., péntek

Kinek mi...

Én nem a normákat akarom követni, még véletlenül sem. Csak egy olyan helyzetet teremteni, ahol egyszerűbb az élet. Én sosem arra törekedtem, hogy egy ember legyek a sok közül, hanem arra, hogy valaki legyen belőlem, és ha úton útfélen megtalálom azt, akivel ezt meg szeretném osztani, akkor igen, elkötelezem magam. Hiszen néhány dologban nekem is egyezik az elképzelésem a többi emberével. Gyerekek? Igen, szeretnék. Egy úgy nevezett család? Igen, vágyom rá. Viszont nem az a cél, hogy ennyinél megálljak. Emellett a világot is látni akarom, a hobbiknak élni és szeretetben lenni. Igen, lehet ez csak egy álom. Lehet hogy csak rózsaszín képzelgésnek tűnik, de ha nem lenne ez a cél, akkor elvesznék a világban, csak ürességet látnék és nem lenne kedvem felkelni soha többé a földről. Ilyen vagyok. Kell, hogy nagyot álmodhassak, mert csak ez tartja bennem a lelket. Mert az álmokért megéri küzdeni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése