Ihletet merítve...

Őrült lennék, súlytalan,
mint aki gondtalan.
Olyan jó érzés lenne,
Ha egyszer ez bekövetkezhetne.

De ott van az épp ész,
Mely meggátol, mikor félre lépsz.
Nem hagyja, hogy őrült legyél
S túlságosan felpörögjél.

Szeretném ezt félre dobni.
A félelemmel nem foglalkozni.
Csak az adrenalinnak élni,
S a szerencsémben bízni.

Ez tenne engem boldoggá,
Ha a világ újra láthatná,
Hogy van bennem erő s kitartás
Csak kell hozzá némi változás.