Jelenleg a jövőm egy részét tartom a kezemben, mégsem tudom, hogy mit kezdjek vele. Úgy érzem lassacskán ahogy a napok telnek egyszerűen csak kicsúszik a kezemből. Érettségizek. De valahogy nincsen erőm rávenni magam arra, hogy tanuljak, pedig kéne... Mivel céljaim elérésének egyik fő dobbantóköve... Mégsem vagyok képes rá. Már csak 7-10 nap hátra, remélem még 10 és mégsem megy. Az idő telik, az akarat vágyam nő, de a tenni akarásom csökken. Már azt is tudom, hogy mikor utazok el, már lassan minden felépül ahhoz, hogy egy új életet kezdhessek mégis leragadtam. Talán mégsem akarom ennyire ezt a változást, mint gondoltam? Talán. Csak még egy kis időt kérnék, hogy gyerek maradhassak... De nincs ilyen opció ebben a játszmában. Gyakran visszamennék az időben, hogy életem olyan momentumjait változtassam meg, amelyek a jelenlegi céljaim elérésének fontos lépései lennének. Olykor úgy érzem túl sok mindenről maradtam le. Már tudom, hogy mit akarok és kit akarok, de ebből csak egyiket nem szúrtam még el teljesen. Itt lebeg előttem az esély, hogy legalább ezt az egyet rendbehozzam. Csak erre a pár napra kéne rákoncentrálnom, ennyi és persze remélni, hogy a sors egy kicsit közrejátszik a szerencsémben. Tennem kell érte! Tudom! És akarom is! Most...
Mi lesz ha alább hagy a lelkesedésem, ha ismét ösztönzés nélkül maradok?
Talán segít majd ebből pár sor, és ismét motivációra találok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése